Ugrás a főmenüre.

A vietek nem ismerik a magyar képzéseket, ösztöndíjakat

"Erasmus Mundus? Az meg mi?"

Az államközi diplomáciával, "erőből" koordinálható csoportos képzéseken kívül a KKV-khoz hasonlóan szigorúan üzleti modellel működő magyar, tandíjas képzésekről alig-alig jut el a használható információ a potenciális diákokhoz 


I. Igények, problémák,  reális megoldások


2012-re szerencsére egyre több magyar oktatási intézmény dolgoz ki angol nyelvű programokat (BA, MA, MSc stb.) külföldi diákok fogadására. Vietnám ebből az szempontból sokkal erősebb partner is lehetne. Ehhez képest még az ösztöndíjas helyekkel kapcsolatban is előfordulhat, hogy nem sikerül elég helyet odaítélni, mert a diákok angol nyelvtudása nem megfelelő szintű. Ráadásul probléma még a magyar képzések, ösztöndíj ajánlatok megfelelő kommunikációjának hiánya is.

Sok magyar intézmény talán megelégszik azzal, hogy a hanoi magyar nagykövetséget értesíti, rájuk bízza a promóciót. Ez nem a nagykövetség feladata, és ugyan a nagykövet minden alkalmat megragad, hogy a hírt a kompetens vietnámi partnerekkel megossza, ez önmagában nem képes ellátni a megfelelő promóciót, és információs háttértámogatást, infrastruktúrát sem tud biztosítani a potenciális érdeklődők számára.

A magyar férőhelyek, ajánlatok promóciójához (még az ösztöndíjas helyekhez is!) elegendő információt elegendő felületen adó szolgáltatáshoz, és szakmai konzultációhoz külön kis egységre, helyi szervezetre van szükség. Ezt egyébként a a Balassi Intézet delegációja 2011-es vietnámi látogatásának során maga is megtapasztalta.

II. Aszinkronitás - a fogadó és küldő fél kapcsolódási nehézségei

A fogadó fél, a magyar oktatási intézmény ma már angol nyelvű programmal készül a diákok fogadására, nyilvánvalóan egy valós, egy kicsit azonban mégiscsak inkább elképzelt nemzetközi normának megfelelően. Ez a vietnámi piac megszólításához sajnos nem tűnik elégségesnek. Ennek egyik oka, magyarázata a nemzetközi kínálat mára kialakult vietnámi jelenléte és ereje, melynek domináns szereplői az angol anyanyelvű, vagy azt hivatalosan használó (pl. Szingapúr) országok. Ezek mellett azonban a magunk kis oktatási piaca is kialakítható, bővíthető lenne, de itt találjuk szembe magunkat a másik okkal, melyet fentebb vázoltam. Nincs elégséges mennyiségű és mélységű helyi tájékoztatás a magyarországi lehetőségekről, valamint talán nincs stratégia pl. legutóbb a FAO-Vidékfejlesztési Minisztérium egyébként nagyszerű mezőgazdasági ösztöndíj-ajánlatának megfelelő lebonyolítására sem:
Laoszi és vietnámi fiataloknak is felajánlott nagyszerű, ösztöndíjas agráripari MSc-képzést hirdetünk. Az aszinkronitás Vietnámból nézve nyilvánvaló: a mezőgazdaságban érdekelt értelmiségi fiatalok általában nem a nagyvárosokban teremnek, hiába járnak pl. a hanoi agráriparira, ezek az intézmények állnak leginkább csehül az angol nyelv oktatásával - fontos megjegyezni: nemhogy a diákok, a tanárok 99%-a sem beszél angolul! - , így hiába a nagyszerű lehetőség, ha a szakmailag komolyan számbavehető ifjúság angol tudása nem elegendő (vagy nincs is) az ösztöndíj  alapvető követelményének eléréséhez.

DHnong nghiep.jpg
A Hanoi Agráripari Egyetem - túl a Vörös-folyón

Ezt ugye tetézi, hogy az az oktató, aki felhívhatná a diák figyelmét a lehetőségre, nem bírja elolvasni az angol nyelvű tájékoztatót. Laoszban ez a szituáció még hatványozottabban igaz.

A megoldás kézenfekvő: már az ösztöndíjra való jelentkezés érvényességi ideje előtt egy évvel tájokéztatni kell a vietnámi képzőhelyeket, hogy kezdjék meg az angol nyelvi felkészítést a jelentkezésre.

A Balassi Intézet feladatai között szerepel a magyar felsőoktatási nemzetközi képviselete. A fenti jegyzet mutatja, hogy sajnos sok esetben nem elég egy általános anyagot a nemzetközi piacra dobni, mert az információ nem fog eljutni a címzetthez, vagyis a kommunikáció sikertelen marad. A nemzetközi programokat hirdető intézmények figyelmét az ilyen nehézségekre fel kell hívni, és a piac szabályainak megfelelő működést kell tekintetbe venni az állami intézményeknek is. Az oktatást, a tudástranszfert stb. sajnos a néhai ITD Hungary sem segítette át a valós piacra, ahol pedig annak a helye lenne: egyszerűen nem vette fel a támogatotható  KKV-k közé, holott egy oktatási program is termék, amit el kell adni, be kell vezetni, tetszetőssé kell tenni ésatöbbi, tehát teljes mértékben piaci szabályok érvényesek rá. Ettől még kaphatnak állami támogatást persze, mint ahogy cégek is pályázhatnak innovációs stb. pénzekre.

Végezetül az oktatási intézményeknek is jó, ha nemzetközi diákságra szabott programjaikat maguk is piaci szemmel vizsgálják be, és tudomásul veszik, hogy a programjuk megismertetéséhez szolgáltatást kell igénybe venniük (előkészítő piackutatás,  marketing, promóció, a brand bevezetése stb.), amiért fizetni kell, mert ezáltal lehet egy program valóban életszerű, utolsó fillérig kiszámított és jól célzott.

 

Lê Mỹ Attila
Hanoi oktatási tanácsadó
Ahead Globál Szövetség

A Vietnami Tiszteletbeli Konzulátus hivatalos oldala, az AHEAD Global gondozásában.